Megoszlanak a vélemények az elbocsátási hullámról

Vasárnaptól a legtöbb üzlet zárva tart a hét utolsó napján, bár számos kivétel lesz, a kedvezményezettek köre széles. A munkaerő-piaci hatásokról megoszlik a szakértők véleménye: vannak, akik úgy vélik, jelentős elbocsátási hullámra lehet számítani, mások szerint a kiskereskedelmi törvény életbe lépése nem rengeti meg a szektort.

Két nap múlva, március 15-én hatályba lép a vasárnapi nyitva tartást tiltó jogszabály. Munkajogi szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a kiskereskedelmi szektorban a hét utolsó napjára eső munkavégzés tilalmáról szóló 2014-es törvény ? címével ellentétben ? nem az üzletekben foglalkoztatottak vasárnapi alkalmazását tiltja, hanem a kereskedelmi törvénybe illő nyitvatartási szabályokat állapít meg. Így a törvény alapján zárva tartó üzletekben is elrendelhető vasárnapi munkavégzés a kereskedelmet kiszolgáló tevékenységgel összefüggésben, mint például a raktározás ? mondta a Napi Gazdaságnak Horváth István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) egyetemi docense.
A törvény hatálya alól mentesülnek a gyógyszertárak, a nemzetközi közforgalmú repülőtéri, a közforgalmú vasúti és autóbusz-pályaudvarok, a büntetés-végrehajtási intézetek, bizonyos egészségügyi intézmények területén kialakított üzletek, a termelői piacok, vásárok, és természetesen a benzinkutak is nyitva lehetnek a hét utolsó napján. A kedvezményezetti körbe tartoznak a katonai objektumok területén kereskedelmi tevékenységet folytatók, továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet folytatók, a vendéglátók, a világörökségi területen található üzletek, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységet lebonyolító üzletek.
A törvény bevezeti a kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzlet a jövőben 6 és 22 óra között tarthat nyitva. Az üzletek az adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Néhány üzlettípusra további eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek a kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthatnak. Az újságot, valamint a virágot árusító üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között, a sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását. Sáling József elnök szerint rengeteg a betöltetlen álláshely, így nem kell elbocsátásokkal számolni. Azok ellenzik a változást, akiknek fontos a 3000-4000 forintos vasárnapi pótlékból származó pluszjövedelem.
A tekintélyes méretű kedvezményezetti kör ellenére a szektorban elbocsátási hullám várható ? mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Ezt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is elismerte egy interjúban, ám az iparági becslések szerinti 20-30 ezres hullámot a szakpolitikus akkor túlzónak tartotta. Csaposs Noémi nem bocsátkozott találgatásokba az elbocsátások mértékét illetően, de azt megemlítette: úgy véli, az egy munkanappal rövidebb munkahét miatt a szektorból távozó munkavállalók az ágazaton belül nehezen találnak majd újra munkát. Ezek az alkalmazottak ugyanis ? eladókként, pénztárosként ? kereskedelmi tapasztalatokkal rendelkeznek, így kénytelenek tapasztalataiknak megfelelő állást keresni. Akinek nincs más területen hasznosítható képzettsége, a termelő szektorban tud betanított munkásként elhelyezkedni, vélhetően kevesebb fizetésért. A magasabban kvalifikált kereskedelmi szakemberek irodai területen, a logisztikai vagy a szolgáltatási ágazatban helyezkedhetnek el ? véli Csaposs Noémi. Az átképzés lehetőségét természetesen nem szabad kizárni, de mindez a már megszerzett szakképzettségtől, érdeklődési körtől, kompetenciáktól függ, továbbá attól, hogy az érintettek képesek-e állni a tanulás költségeit.
Az SZTMSZ elnöke szerint a családi tulajdonban lévő kisvállalkozásoknál sok tulajdonos családtag fog beállni vasárnap dolgozni, ami esetükben alááshatja a munka és a magánélet egyensúlyát. A szakértő azt is hozzátette: eddig a munkavállalók választhattak, vállalnak-e hétvégén munkát vagy sem egyéb időbeosztási előnyök ? például a hét közben végzett tanulmányok ? miatt, most azonban beszűkülnek a munkaszervezési lehetőségek.
A hr-szakember határozottan cáfolta a szakértői félelmet, amely szerint a vasárnapi zárva tartás egyes területeken a fekete foglalkoztatást erősítené. Ugyanakkor úgy véli, a hét utolsó napján is üzemeltethető üzletek, szolgáltatók árbevétele biztosan csökkenni fog, miután a vasárnapi vásárlást a vevők többnyire más szórakozási lehetőséggel kötötték össze. A drasztikus változásokkal kapcsolatban az SZTMSZ-elnök azt mondta, a bevezetés előtt több időt vagy fokozatosságot kellett volna biztosítani az érintett cégeknek a felkészülésre. A munkájukat elvesztő emberek is könnyebben találnának újra munkát, ha az elbocsátások több lépcsőben történnének.

Forrás:
2015. március 13. péntek 06:50
Napi Gazdaság Online

Read More

Ismét mást jelent a kötetlen munkaidő

Az új Mt. alapján 2012. július 1-től akkor beszélhetünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be.

 Vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell, hogy a munkavállaló a munkaideje egésze felett rendelkezzen, elegendő, ha a munkaidő felét saját maga oszthatja be. Például ha a teljes munkaidős munkavállaló 11 és 15 óra között köteles a munkahelyén munkát végezni (törzsidő), de a fennmaradó 4 órát saját döntése szerint dolgozhatja le, már kötetlen munkarendről beszélhetünk.

A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni: munkaidőkeret, munkaidő-beosztás, vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás, munkaközi szünet, napi és heti munkaidő,

rendkívüli munkaidő, ügyelet, készenlét.

 Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelező.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

 A kötetlen munkarenddel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározás csak 2013. december 31-ig alkalmazható: 2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban kell, hogy teljesítse.

(hrportal.hu)

Read More