A 2009-es felméréshez viszonyítva, a valamilyen nyugdíj megtakarítással rendelkez?k mostanra 62 helyett már 64 éves korukra tervezik a nyugdíjba vonulást.

A szigetország lakosainak mintegy 14 százaléka egyáltalán nem tervez nyugdíjba vonulni, amely a teljes aktív korú népességre vetítve összesen 5,1 millió britet jelent, amely a legnagyobb szám mióta a Barings éves jelentést készít a témában.

Tovább n?tt a bizonytalanság a nyugdíjba vonulás id?pontja tekintetében, hiszen a válaszadók 40 százaléka nem tudta megmondani, hogy mikor engedheti majd meg magának, hogy visszavonuljon. Összehasonlításképpen 2012-ben 38 százalékuk, 2011-ben pedig 36 százalékuk nem tudott válaszolni ugyanerre a kérdésre.

Marino Valensise a Barings befektetési igazgatója elmondta, hogy egyértelm?en egyre bizonytalanabbak az emberek a nyugdíjas éveket illet?en, többségüknek nincsen konkrét elképzelése arról, hogy mikor és hogyan fog visszavonulni, miközben pedig az átlagéletkor folyamatosan növekszik.

"Jelent?s számú, nyugdíjkorhatár közeli életkorú ember egyel?re nem tudja, hogy mikor lesz képes nyugdíjba vonulni és aggodalomra ad okot, hogy a megfelel? pénzügyi tervezés és a nyugdíjellátás hiánya mellett az átlagéletkor is fokozatosan növekszik, ami pedig komoly hatással lehet a lakosság egészére" – tette hozzá Valensise.

Ahogy a kutatásból kiderült: a lakosság 34 százaléka nem rendelkezik nyugdíjjal, és bár ez 2008 óta, a Barings kutatásának kezdete óta nem sokat változott, összességében mégis jelent?s különbségek láthatóak az egyes csoportok között. Érdekes, hogy amíg a nyugdíjjal nem rendelkez? férfiak aránya 2008-2013-ig 30 százalékról 26 százalékra csökkent, a n?knél ugyanez az arány 39 százalékról 42 százalékra n?tt. Az A és B státuszúak körében 18 százalék nem jogosult nyugdíjra, a D és E státuszúak körében ez az arány eléri a 61 százalékot.

Valensie hozzátette, hogy fel kell hívni a lakosság figyelmét a helyzet súlyosságára, és megfelel? tájékoztatással, az el?nyök hangsúlyozásával ösztönözni kell ?ket arra, hogy miel?bb megkezdjék nyugdíjas éveik megtervezését.

(profession.hu)

Read More

 A 15 futó uniós programunkból 10-et kifogásolt az unió, ezek 5 százalékára, összesen hozzávet?leg 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) bírságol meg minket az unió a pályázati rendszerünk szabálytalanságai miatt – jelentette az Index.

Hahn szóviv?je, Shirin Wheeler múlt pénteken már jelezte, hogy túlzóak azok a sajtóban kering? hírek, miszerint akár kétmilliárd eurós pénzügyi korrekciót is elvárhat az Európai Bizottság Magyarországtól a fejlesztési forrásokkal kapcsolatban. Akkor hozzátette, a szerz?désekkel lekötött támogatási pénzek öt százalékára vonatkozhatna majd a korrekció.

Az öt százalék alacsony értéknek számít, a hvg.hu korábbi információi szerint a magyar cél azt volt, hogy a korrekció 10 százalék alatt legyen. Hétf?n az Index azt írta, hogy 25-125 milliárd forint körüli bírságra számított a magyar kormány.

Lázár János a tárgyalások után azt mondta, Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint. Az államtitkár szerint a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró "mozdul meg Magyarországon".

Az NFÜ-t kormánybiztosként irányító Lázár tisztességes megállapodásnak nevezte a bizottsággal kötött alkut. Azt mondta, a kormány azért fogadja el a felajánlott korrekciót, mert ez a pénz így nem vész el, Magyarországnak lehet?sége van azt újra felhasználni. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek év végéig kell megpályáztatnia a

(hvg.hu)

Read More