Az uniós forrásokat kezel? intézményrendszer egyik meghatározó szervezete, az ESZA Nonprofit Társadalmi Szolgáltató Kft. szeptembert?l gyakorlatorientált képzésekkel segíti az érintetteket az eredményes pályázatíráshoz és projektmenedzsmenthez szükséges tudás megszerzésében. Az EU-s támogatási rendszerrel, a 2014-2020-as id?szakban várható változásokkal, a pályázati folyamat költségvetési, dokumentációs vagy elszámolással kapcsolatos teend?ivel az Általános uniós pályázati ismeretek cím? képzésen ismerkedhetnek meg a résztvev?k. Azok pedig, akik a projektek gyakorlati megvalósulásában érdekeltek, és lebonyolítás, ellen?rzések, szerz?dések, lejelentési kötelezettségek témában szeretnének választ kapni kérdéseikre, a nyolc napos Európai uniós pályázatok gyakorlati projektmenedzsmentje cím? képzésen szerezhetik meg az ezekhez szükséges ismereteket.

Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és DFT-Hungária szervezésében megvalósuló képzések segítségével a jöv?ben nem jelenthet nehézséget a pályázati kötelezettségek betartása, az elvárások teljesítése, a pályázati projektek eredményes megvalósítása.

B?vebb információk:

www.esza.hu

www.palyazatinyiltnapok.hu

(Sajtóközlemény)

Read More

 Szektoronként ennél is jelent?sebb eltérések tapasztalhatók: a legjobban a pénzügyi szektorban tevékenyked? cégek fizetik meg alkalmazottaikat, ahol 4003 euró, több mint 1,2 millió forint az átlagbér.

Az átlagtól elmaradó összeget visznek haza viszont például a közlekedési vagy távközlési szektor dolgozói, akik 3129 eurót keresnek, a kis- és nagykereskedelemben alkalmazottak munkaszerz?désében átlagosan 2966 euró szerepel, az épít?iparban pedig 2884 eurót kap egy dolgozó. A legkevesebbet a vendéglátásban és a szállodaiparban dolgozók kapják, ebben a szektorban 2351 euró az átlagos bruttó fizetés – ismertette a napilap cikkét a Szakszervezetek.hu.

Az iskolai végzettség szerint rangsorolt fizetések még ennél is nagyobb eltérést mutatnak. Belgiumban nagyon kifizet?d? egyetemet végezni, a diplomával rendelkez?k ugyanis az átlagbér több mint másfészeresét kapják, 4944 eurót, átszámítva majdnem másfélmillió forint a bruttó fizetésük. A f?iskolai végzettséggel rendelkez?k viszont ennél sokkal kevesebbet 3469 eurót keresnek. Általános iskolai végzettséggel vagy képzetlenül 2517 eurót lehet keresni Belgiumban.

A számok a magánszektor 10 f?nél többet foglalkoztató cégeire és csak a teljes munkaid?ben foglalkoztatottakra vonatkoznak, az adatokban nem szerepelnek sem a közszféra, sem a kisvállalkozások dolgozói, sem az egyéni vállalkozók.

A lap által megszólaltatott közgazdász a belga régiók és Brüsszel közötti eltéréseket azzal magyarázza, hogy a f?városban jóval több az egyetemi végzettség? dolgozó, és földrajzilag azok a szektorok is Brüsszelben összpontosulnak, amelyek az átlagnál magasabb béreket fizetnek, ezek húzzák a f?várost az átlag fölé.

A kép árnyalásához ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy Belgiumban egész Európában a legmagasabb adókulcs sújtja a jövedelmeket. Az Európai Bizottság adatai szerint az alkalmazotti munkabéreket átlagosan 42,8 százalékos adó terheli.

(profession.hu)

Read More

 Az egy f?re jutó, munkarend szerint teljesíthet? 255 munkanapból a kilencvenes évek elején még 213 napot sem teljesítettek átlagosan, ami 2011-ben már közel 220 nap volt. A szabadságon eltöltött id? némileg, azon belül is az 1992-2011 közötti id?szak elejére koncentrálódóan n?tt.

A KSH által vizsgált munkavállalói körbe tartozók 2011-ben fele annyi napot sem hiányoztak betegség miatt, mint a 90-es évek elején, így tavalyel?tt az átlag alig haladta meg az évi 8 napot, aminek sz?k felét tette ki a betegszabadság. A változás – mely a KSH szerint vélhet?en a kedvez?tlen munkaer?-piaci helyzet fegyelmez? erejének köszönhet? -, ahogy azt a társadalombiztosítási adatforrások is meger?sítik, az elmúlt 3-4 évben volt különösen markáns – írja a Napi Gazdaság.

A versenyszféra kisméret? (5-49 f?s) vállalkozásainál alkalmazásban állók közel 6 nappal dolgoztak többet, mint az 50 f?s és nagyobb vállalkozások (illetve 7,7 nappal, mint a költségvetési intézmények) dolgozói. Az eltérés közel kétharmada a betegség miatti hiányzásra jutott, de a kisvállalkozások dolgozói szabadságon is mintegy 1,5 nappal rövidebb id?t töltöttek el.

Tanulmányi szabadság, illetve engedély nélküli távollét el?fordulása a kerekítési határ alatt maradt, míg a többi hiányzási ok miatti munkanap-kiesés jóval elmaradt a versenyszféra átlagától. E körben a 2005. évihez képest a szabadságon eltöltött napok száma valamivel több mint 1 nappal n?tt, a betegség miatti munkaid?-kiesés viszont 6,2 napról 4,5 napra mérsékl?dött.

A fizikai dolgozók közel 3 nappal rövidebb id?t töltöttek szabadságon 2011-ben, mint a szellemi munkakörben dolgozók. Ez részben az életkori összetételre, részben pedig arra vezethet? vissza a KSH szerint, hogy a szabadságon eltölthet? id? tekintetében kedvezményezett közszféra dolgozóinak többsége szellemi munkát végez. A betegség miatti munkaid?-kiesés mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók csoportjában csökkent, ezen belül a fizikaiaknál egy kicsit nagyobb mértékben, mint a szellemieknél. 2011-ben a szellemi foglalkozásúak betegség miatt átlagosan 5,9 napot hiányoztak, ami 1,7 nappal maradt el a fizikai állománycsoportba tartozókra jellemz? értékt?l.

2005-ben a versenyszférában még 219 ledolgozott nap jutott egy munkavállalóra, 2011-ben viszont ennél közel egy nappal (1,4 nap) hosszabb id?, miközben a munkarend szerinti munkanapok száma ugyanannyi maradt. Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a munkamennyiség teljesítése egyedül a munkaid?alap növekedése miatt elvileg több mint 10 ezer f?vel kisebb létszámot igényelt 2011-ben, mint 2005-ben, illetve ilyen nagyságú létszámvesztésre szolgál magyarázatul – áll a KSH friss kiadványában.

(jobline.hu)

Read More

 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által hetedszerre meghirdetett Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatok beküldési határideje szeptember végén jár le – hívta fel a figyelmet közleményében a szaktárca.

A közlekedésért felel?s tárca a munkáltatók, önkormányzatok példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit ismeri el a kitüntet? címekkel. A nyertesek egy évig használhatják majd a "Kerékpárosbarát Munkahely 2013" vagy "Kerékpárosbarát Település 2013" elnevezést és emblémát.

A felmérések szerint Magyarországon évr?l évre gyarapodik a rendszeresen kerékpározók tábora, és a kormányzat bátorítja a kerékpárral közleked? munkavállalók, ügyfelek kiszolgálására alkalmas munkahelyek, intézmények kialakítását.

A munkáltatók és önkormányzatok számára idén az eddiginél kevesebb feladatot jelent a pályázati részvétel, az eljárás egyszer?sítésének köszönhet?en az adatlapot internetes felületen is ki lehet tölteni. A korábbi években indulóknak a már megküldött dokumentumokat nem kell ismételten beadniuk, a regisztrációnál kapott kóddal az el?z?leg közölt adatok könnyen csatolhatók az új jelentkezésekhez.

A kerékpárosbarát pályázatok eredményhirdetése az év végén várható a négy vállalati és három települési kategóriában – közölte az NFM.

(profession.hu)

Read More

 Zöld szigetet hozott létre a Diákhitel Központ a f?városi Leövey Klára Gimnázium udvarán, hogy a 9. kerületi intézmény diákjai számára is lehet?ség nyíljon megélni a növények gondozásáért vállalt felel?sség közösségteremt? erejét. Az egymillió forint értékben létrehozott kertet a dísznövények mellett különféle zöldségek és gyümölcsök is gazdagítják: a tanulók végigkísérhetik többek közt az eper, az áfonya, a ribizli növekedését, megismerkedhetnek a zöldf?szerek sokféleségével, vagy éppen a hagymások növekedési fázisaival.

A Diákhitel Központ akciójával a felel?sségvállalásra kívánja felhívni a diákok figyelmét, akik bár még a továbbtanulás el?tt állnak, fontos, hogy már most beépítsék értékrendjükbe e gondolatot, hogy kés?bb sikerrel alkalmazhassák azt a megfelel? pillanatban, legyen szó továbbtanulásról vagy munkavállalásról – olvasható a közleményben.

(hvg.hu)

Read More

 Kevesebb, mint a kis és közepes cégek fele tervez csak béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak. A K&H kkv bizalmi index kutatás eredményei szerint a megkérdezett 500 hazai kis- és középvállalkozás 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez ezzel a juttatási formával.

A szektorokat tekintve a szolgáltatással foglalkozó cégek állnak az élen, körükben 46 százalék tervez cafeteriát adni. A mez?gazdasági cégek 44, a kereskedelmi vállalkozások 41 százalékban adnának ilyen juttatásokat. Az ipari, épít?ipari vállalkozások körében a legkevésbé lelkesek a cégvezet?k a béren kívüli juttatások iránt, csupán 37 százalékuk élne ezzel, amely az el?z? negyedévhez képest jelent?s, 13 százalékpontos csökkenést jelent.

A legnépszer?bb cafeteriaelem az Erzsébet-utalvány, amelyet a béren kívüli juttatással számoló cégvezet?k 46 százaléka adna dolgozóinak. Ez jelent?s, 15 százalékpontos emelkedés, amelyben szerepet játszhat az is, hogy már nem csak étkezésre fordítható Erzsébet-utalvány van a piacon, hanem az ajándékra, szabadid?re és iskolakezdésre is adható utalványok is megjelentek.

A második legnépszer?bb juttatások a SZÉP-kártya és a közlekedési térítés, amelyeket a megkérdezettek 19 százaléka alkalmazza. A SZÉP-kártya népszer?sége növeked?ben volt az elmúlt negyedévekben, a dologzók közlekedését viszont nagyjából ugyanannyi cég támogatja, mint eddig.

(origo.hu)

Read More

 Az üzleti bizalmi index augusztusban a júliusi mínusz 8,6 pontról mínusz 6,3 pontra mérsékl?dött. A fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi mínusz 35,3 pontról 36,9 pontra romlott. A GKI-Erste konjunktúraindex mínusz 15,5 pontról mínusz 14,3 pontra javult. 

Read More

 Magyarország a 28 tagállamot tekintve a 15. helyen áll az Eurostat listája szerint, nálunk 332 euró a minimálbér összege – írja a Népszava.

Ezzel kissé megel?zzük Csehországot, ám valamivel elmaradunk Szlovákia mögött. Az unió statisztikai hivatalának második negyedévet vizsgáló adataiból kiderül: a térség legkiemelked?bb minimálbérét Szlovénia biztosítja, 783 eurót.

A legalacsonyabb fizetés 1400 euró körül van Belgiumban, Hollandiában, Írországban és Franciaországban.

A legnagyobb arányú minimálbér-emelést Románia érte el, ahol 183 százalékkal növekedtek egy év alatt a legalacsonyabb fizetések, míg Szlovákiában 154 százalékkal.

De a listát vezet? Luxemburgban is emelkedett egy év alatt a minimálbér, mégpedig 36 százalékkal.

Forrás: profession.hu

Read More

 Kevesebb pénzt töltöttek fel a Széchenyi Pihen?kártyákra (SZÉP-kártya) január és július között az idén, mint tavaly, viszont a felhasználók elkezdték felhasználni az összegeket, így több mint kétszer annyit költöttek ez id? alatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint tavaly az els? hét hónapban 47,5 milliárd forint került a kártyákra, az idén viszont már csak 45,9 milliárd. A három alszámla közül az étkezésre fordítható vendéglátás zseb népszer?bb lett, 27,6 milliárdról 29,1 milliárdra n?tt a feltöltött összeg. Ez azt is jelenti, hogy míg 2012-ben a SZÉP-kártyára tett pénz 58 százalékát kérték étkezésre a dolgozók, addig 2013-ben már több mint 63 százalékát utaltatták oda.

Közben a szálláshely-szolgáltatásra fordítható összeg feltöltése 12,5-r?l 10,2 milliárdra csökkent, a szabadid? zsebbe tett pénz pedig 7,4-r?l 6,6 milliárdra apadt. A csökkenésben része van annak, hogy a kormány az idén szigorította a cafeteria adózását, így a cégeknek kevésbé éri meg bíbel?dni a plusz juttatásokkal.

Költeni viszont elkezdtek az emberek. A 2011-ben indult SZÉP-kártya els? teljes éve 2012 volt, viszont a feltöltött pénzt a következ? év végéig lehet felhasználni, így 2013 volt az els? olyan év, amelyben sok SZÉP-kártyásnak nem volt más választása, mint elszórni a pénzt bármire, ha nem akarta veszni hagyni.

Szálláshelyre a tavalyi 4,2 milliárd után idén az els? hét hónapban már 7,3 milliárd forintot költöttek, szabadid?re 1,9 milliárd után 5,3 milliárdot, étkezésre pedig 11,1 milliárd után 26 milliárdot.

Az NGM az OTP adatai alapján azt írta, tavaly az összes pénz 40 százalékát szálláshelyeken költötték el az emberek, és a vendéglátás zsebb?l levont összegek negyedét, a szabadid? zseb harmadát szállásokon költötték el. A SZÉP-kártyák három zsebének mindegyikéb?l lehet szálláson – idént?l ráadásul a strandon és gyógyfürd?kben is – fizetni, vagyis az egyszer? dolgozó akkor jár a legjobban, ha az étkezésre szolgáló zsebet tölteti fel (az évi 150 ezer forintos maximumig), mert ebb?l enni és szállni is tud. Ha a pénzt a szállás alszámlára kéri, akkor abból csak a szállodákban tud fizetni, a munkahelyi vagy más ebédnél nem.

Forrás: origo.hu

Read More