Az EQ sokkal fontosabb a vezető számára mint az IQ

Szomorúság, megvetés, félelem, düh, öröm, meglepődés, izgalom – mindegyik érzelem, mindegyik mást fejez ki, de vajon mi a közös bennük?

Aki részletesebben tájékozott az érzelmek kutatásának világában már mondja is, hogy ezek az úgynevezett univerzális érzelmek, amik a Föld minden országában, minden népnél ugyanolyan kifejezési formában jelennek meg az arcokon. Legyünk bárhol is a világban, ezeket az érzéseket felismerjük és le tudjuk olvasni mások arcáról. Ennek tudatos ismerete és alkalmazása szerves részét képezi az érzelmi intelligenciának, tehát vezetőként, coachként, emberekkel foglalkozó szakemberként érdemes és fontos foglalkozni velük.

Ez így elég egyszerűen hangzik, de persze mint a legtöbb dolog, ez sem ilyen egyértelmű, hiszen sok esetben próbáljuk az érzelmeinket elrejteni, eltitkolni. A jó hir az, hogy ezeket az érzelmeket nem lehet teljesen elfedni, mert ösztönösek, nem irányítható a kifejezésük. Apró mikro izmocskák rándulnak össze az arcunkon az adott érzelem hatására, ami azonnal megjelenik, de csak a másodperc tört részére lesz látható. Ennyi viszont elég egy aktív figyelemmel dolgozó szakembernek vagy magas érzelmi intelligenciával megáldott vezetőnek ahhoz, hogy észlelje és visszajelezze a másiknak amit látott. A coaching munka során tudjuk, hogy gyakran a legfontosabb dolgokat a sorok közül illetve az önkéntelenül megjelenő testi információkból tudjuk leolvasni.

Mitől lesz ez igazán hasznos a munkahelyi teljesítmény viszonylatában?

Jonathan Passmore a legutóbbi Coaching Határok Nélkül – Vezetői Akadémia keretében egy délelőttön keresztül boncolgatta ezt az izgalmas témát, kiindulva a célkitűzés fontosságából majd az univerzális érzelmek leírásán és felismerésén keresztül eljutva végül az Érzelmi Intelligencia vezetői alkalmazásához. Az érzelmi intelligenciával rendelkező vezető az, aki felismeri, megérti és megfelelően kezeli a saját, illetve a körülötte levők érzelmeit annak érdekében, hogy a cél eléréséhez optimalizálni tudja a felmerülő gondolatokat és a megjelenő viselkedést. Az ilyen vezető mindig a változásokat figyeli a környezetében, a váratlanul átsuhanó emóciót az arcon, a hirtelen kitágult pupillát, a felhevült testre utaló bőrvörösödést, az önmegnyugtatásra szolgáló simogató mozdulatokat, és még számos hasonló apró jelenséget, amiket a beszélő gyakran észre sem vesz. Sokan ezeket ösztönösen észlelik, de messze nem elegen. Fontos tehát tudatosan tanulni, megfigyelni, gyakorolni, hogy minél fejlettebb eszközök legyenek a kezünkben, hiszen az már szinte közhelynek számít, hogy az Érzelmi Intelligencia akár 24-szeresen jobb hordozója a sikernek, és képviselője a sikeres vezetőnek, mint a hagyományos IQ.

Igen ám, de mi más határozza meg a sikeres vezetőt, főként a kihívások, nehézségek, váratlan történések, akár válság idején? Azt a személyiségjegyet, ami megmutatja hogyan reagál az illető az előbb felsorolt körülményekre Rezilienciának nevezzük. Ez megjelenik részben a teljesítményben – akár 25 százalékban is felelhet a jobb teljesítményért – részben pedig a viselkedésben és az általános jóllétben is (megelégedettség, alacsonyabb stressz szint, jó közérzet).

De hogy is lehet mérni a rezilienciát?

Az egyik erre szolgáló eszköz a következő 4 dolgot figyeli: elköteleződés (mennyire teszek igéreteket, tűzök ki célokat és tartom meg azokat), kontrol (az életem és az érzelmeim fölött hogyan uralkodom), kihívás és önbizalom/magabiztosság (a képességeimbe illetve a kapcsolataimba vetett hitem). Ezeket önmagadra vonatkoztatva egy tizes skálán értékeled, igy kapsz egy bűvös mutatót. Érdekes és tanulságos ujjgyakorlat, sok mindenre ráébresztett minket, amikor megcsináltuk.

A Reziliencia persze fejleszthető, a pozitív gondolkodás, vizualizációk, mindfulness technikák, a figyelem kontrol illetve a megfelelő módon történő célkitűzés rendszeres alkalmazása mind erősítik ezt a meghatározó, de nem könnyen megfogható vezetői készséget.

Forrás:

Eperjesi Amina ACC
executive coach